"Kedves Attila,
Csak itt is reagalni szeretnek a te ertekelesedre.
Amikor felhivtalak (hozza teszem alig hallottam valamit abbol amit mondtal, olyan zaj volt korulotted), csak egyeztetni szerettem volna, hogy megvan-e a foglalasom. Erre te azt valaszoltad, hogy 'Nem tudom, gondolom'. Ezek utan nem feltetlenul kellemes szajizzel menne oda az ember.
De kepzeld el, hogy nem mukodott a telefonom (barmennyire hihetetlen) megtortenhet, igy nem tudtalak felhivni, hogy kesni fogok egy par percet.
Mikor hivni szerettelek volna, azutan az SMS utan amit kuldtel nekem mar inkabb nem tettem:
'Kosz h.nem jottel el!! Akkor minek jelentkeztel az utra? Fincsi babi. Vkimek fincsi lehettel most!!!'
Ezek utan jobb is, hogy nem mentem, az ilyen ember beteg, mar ne is haragudj!
Remelem a tobbiek azert elveztek az utat.
Niki"
20. Okt. 2016.